2015. augusztus 11., kedd

Suhanás Újratervezéssel

Tavaly szinte véletlenül csöppentem a Suhanj 6 órás jótékonysági futásba, természetesen egyedül futottam a 6 órát, nem éppen komoly edzésben, így egy gyenge ám reális 56,5 km lett a vége. Akkor nem nagyon gondolkodtam még rajta, hogy a következőn is részt veszek-e majd.

Ahogy közelgett az idei verseny napja, elkezdtem rajta gondolkodni, hogy talán kimegyek a gyerekekkel pancsolni, szurkolni...Időközben újrakezdő (inkább középhaladó :)  ) futó egykori osztálytársnőm is érdeklődött, mit tervezek a hétvégére. Felvetettem, hogy akár futhatnánk is együtt. A máris sikerre ítélt váltónkhoz (lásd Tápiómenti Maraton pár héttel ezelőtt)  csatlakozott Hajduska Balázs, őt azt hiszem, nem kell bemutatni.

A gyerekeim végül nem jöttek, Adrival indultunk útnak, Balázs pedig kicsit később indult utánunk. Vesztünkre, a gps segítségével próbáltunk Szigetmonostorra jutni, Balázsnál meg semmi navigáció nem volt...az eredmény, többszörös úttévesztés, telefonos navigáció, majd egymás bevárása és közös bénázás :) A tervezettnél később, de megérkeztünk, próbáltunk nevezni és készülődni - ez sem ment egyszerűen :) Egyértelmű volt a csapatnév: Újratervezés.

Balázs ismertette a taktikát amivel abszolút egyetértettem, mindhárman futunk egy-egy órát, aztán mindenki kétszer felet. Nem terveztünk nagy versenyzést, csak örömfutást, Balázs már aznap körbefutotta a Szelidi-tavat, Adriennek a táv is kihívás, én meg nem vagyok edzésben...

Eligazítás, megemlékezés SC-ről és elindulunk...Úgy gondoltam, 5:30 körüli tempó az, amit különösebb erőfeszítés nélkül tudok tartani egy órán át és még nem is fáradok bele túlzottan. Így is volt, gyakorlatilag ledaráltam az egy órát, közben kétszer ledöntöttem egy-egy fél pohárka izot a frissítőpontnál. Hiába volt éjjel, nagyon párás meleg volt, izzadtam mint a ló, de nem akartam sok időt húzni a frissítéssel futás közben, hiszen váltóban van elég idő pihenni és enni-inni is. Elégedetten adtam át a stafétát Adrinak, aki szép egyenletesen le is futotta az adagját. Balázst ugrattam korábban, hogy nem futhat 3:30-nál lassabban, de persze csak vicc volt :) Azért 4-4:30 közé ígérte és be is tartotta. Amig nem én futottam, igyekeztem pihenni is, de kicsit szurkoltam a pálya szélén is. Aludni a nyirkos pléden nem nagyon sikerült amúgy sem.

Úgy terveztük, innen fél órákat futunk, lefutottam a sajátom, de úgy éreztem, két kör ment egyenletesen, a harmadik már lassult és nehezebbnek érződött, ezért úgy döntöttünk, két körökkel folytatjuk inkább. Sajnos sikerült egyet hibáznom, lekéstem a váltást, így Balázs mégis három kört ment, de így se volt lassabb mintha én futottam volna :) Amikor leváltottam, megpillantottam Maráz Zsuzsit és reméltem, hogy tudok vele futni. Először megelőztem, de rájöttem, ötösön belül nekem erős lesz, így együtt futottuk a két körömet, beszélgetve, nyulazva. Köszi innen is!

Adri futása közben kiderült, hogy helyezésileg nem is állunk rosszul, nem ártana összekapni magunkat. Újratervezés: egy-egy tempós kört futunk. Nagyon izgalmas lett a végjáték, bár az óránként kapott infók miatt ezt akkor nem érzékeltük. Balázs négypercesei felhozták a csapatunkat az első helyre, de a mi lassabb köreink folytán mindig visszaestünk. Pedig Adri is kitett magáért, a korábbi 6:00-6:30 helyett, 5:30-as iramot is ment! Kicsit szégyelltem is magam amiért csak ötös tempó körül muzsikálok, de nem volt mit tenni. Az utolsó szakaszainkat már igencsak átszellemülten toltuk, mindenki igyekezett odatenni magát a csapatért. Végül ugyanannyi egész körrel zártunk az egyik négy fős vegyescsapattal, akik szintén a férfi 3-4 fős kategóriában voltak. A kitűzött listán mi szerepeltünk harmadikként és tényleg úgy tűnt, Adri ment át előbb a chipszőnyegen, ergo jó esélye volt messzebb jutni még....Legalább tuti izgalommal vártuk az eredményhirdetést :)

...amire sajnos elég sokat kellett várni, de ez legyen a legnagyobb probléma :) Addig ettünk-ittunk, megmosdottunk, beszélgettünk.   Végül eljött az igazság pillanata, a 3. helyen végeztünk, 200 méterrel megelőzve a 4 fős váltót. A kapott oklevelet aláírtuk, majd ha híresek leszünk árverésre bocsátjuk és a Suhanj!-nak adjuk a bevételt :P :D

oklevél


Egész eddig csak magunkról írtam, de ennek a rendezvénynek a középpontjában a Suhanj Alapytvány és Suhancaik állnak, a testi fogyatékosságaik ellenére is életvidám és aktív emberek valamint a fantasztikus önkéntesek, segítők. Öröm volt velük lenni, értük futni. Köszönjük!